Porckorong sérv

A kutyák gerincének egészsége kulcsfontosságú az aktív, fájdalommentes élethez. Az egyik leggyakoribb gerincprobléma a porckorongsérv, amely különösen a rövid lábú, hosszú gerincű kutyafajtáknál (pl. tacskó, basset hound, corgi) fordul elő gyakran, de bármelyik kutya érintett lehet. Nézzük meg, mi ez az állapot, hogyan alakul ki, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre!

A porckorongsérv kialakulása

A gerincben található porckorongok a csigolyák között helyezkednek el, és fő feladatuk a mozgás közbeni ütődések csillapítása. Ezek a porckorongok egy rugalmas külső rétegből (anulus fibrosus) és egy zselészerű belső magból (nucleus pulposus) állnak.Porckorongsérvről akkor beszélünk, amikor a külső réteg meggyengül vagy megszakad, és a belső mag kitüremkedik (prolapsus) vagy kiszakad (extrudálódik), nyomást gyakorolva a gerincvelőre vagy az abból kilépő idegekre. Ez a folyamat fájdalmat, mozgászavart vagy súlyos esetekben bénulást okozhat.

Hansen I és Hansen II típusú porckorongsérv

• Hansen I típus:
  Ez a típus leggyakrabban chondrodystrophiás fajtáknál (pl. tacskók) fordul elő, ahol a porckorongok gyorsabban degenerálódnak. Az anulus fibrosus hirtelen átszakad, és a nucleus pulposus azonnal kinyomódik. Ez általában fiatalabb kutyáknál jelentkezik, és gyakran heves, akut tünetekkel jár.
• Hansen II típus:
  Idősebb kutyáknál és nagyobb testű fajtáknál (pl. német juhászkutya, labrador) gyakoribb. A porckorong degenerációja lassabban történik, és a nucleus pulposus fokozatosan nyomja az anulus fibrosust és a gerincvelőt. A tünetek ezért enyhébben, lassan alakulnak ki.

A porckorongsérv tünetei

A porckorongsérv tünetei a sérv súlyosságától és helyétől függenek. A leggyakoribb jelek:

• Fájdalom a gerinc egy adott szakaszán (pl. nyak, hát, ágyék).
• Mozgászavar, bizonytalan járás vagy gyengeség az érintett végtagokban.
• Érzékelés csökkenése (pl. a mancsok helyzetének figyelmen kívül hagyása).
• Izomgörcsök vagy merevség.
• Súlyos esetekben részleges vagy teljes bénulás.

A tünetek észlelésekor azonnal állatorvoshoz kell fordulni, mert a gyors diagnózis és kezelés életmentő lehet!

Diagnosztika

A porckorongsérv pontos diagnózisa alapos fizikális vizsgálattal és képalkotó eljárásokkal történik. Az állatorvos az alábbi módszereket alkalmazhatja:

• Neurológiai vizsgálat: A reflexek és érzékelés vizsgálata segít meghatározni a gerinc érintett szakaszát.
• Röntgen: Bár nem mutatja ki magát a porckorongsérvet, segíthet a gerinc deformitásainak azonosításában.
• MRI/CT: Ezek a legmegbízhatóbb képalkotó eljárások a porckorongsérv pontos lokalizálására és súlyosságának megállapítására.

Sebészeti megoldások

Súlyos porckorongsérv esetén a műtéti beavatkozás az egyetlen hatékony kezelési mód, különösen, ha bénulás jelentkezik. A műtét célja a gerincvelő felszabadítása az azt nyomó anyagtól. Az alkalmazott technika a sérv típusától és helyétől függ:

1. Fenestráció:
   Az anulus fibrosus nyílásán keresztül a nucleus pulposus eltávolítása történik. Ez megelőzheti a további sérv kialakulását, de a gerincvelő nyomását nem mindig csökkenti.
2. Ventral slot:
   Ez a technika a nyaki gerinc porckorongsérveinek kezelésére szolgál. Az elülső csigolyatesten ejtett nyíláson keresztül eltávolítják a nyomást okozó anyagot.
3. Hemilaminectomia:
   Az egyik oldali csigolyaív eltávolítása történik, hogy hozzáférjenek a gerincvelőt nyomó porckorongrészhez. Ez a leggyakoribb beavatkozás középső vagy alsó háti sérvek esetén.
4. Total laminectomia:
   Súlyosabb esetekben az egész csigolyaívet eltávolítják, hogy biztosítsák a gerincvelő teljes felszabadulását.

Összegzés

A porckorongsérv komoly, de kezelhető probléma, ha időben felismerik és megfelelően kezelik. A gyors állatorvosi beavatkozás, a fizioterápia és a rendszeres ellenőrzés kulcsfontosságú a kutya életminőségének megőrzésében. A műtét utáni rehabilitációval (például fizioterápiával) nemcsak a gyógyulás gyorsítható fel, hanem a későbbi problémák kialakulása is megelőzhető.